Adófizetés az életbiztosítások után

Az életbiztosítások adózásának vonatkozásában, 2013-tól olyan jelentős változások léptek életbe, amely különösen a vállalkozásokat érinti. Adózási szempontból pedig a következő életbiztosítási típusokkal találkozhatunk.
A vállalkozások adózása

• Kockázati életbiztosítás

A kockázati életbiztosítás azon életbiztosítási megoldások közé tartozik, amelyeknek nincsen visszavásárlási értéke, hiszen a befizetések teljes egészét a biztosító a kockázati díjak fedezésére fordítja. Ez azt is jelenti, hogy ha a biztosítási időszak alatt, káresemény nem következik be, a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

2013-tól a cégek által fizetett kockázati életbiztosítások, havonta egy biztosítottra a minimálbér 30%-áig adómentesek. Azt érdemes tudni, hogy ez egy cégre és egy biztosított vonatkozik, tehát ha például két cég fizet egy biztosítottnak, akkor mindkét cég a már említett mértékig adómentességet élvezhet. Ezzel szemben, ha egy cég, egy személynek fizet több életbiztosítást, akkor ez halmozódik, így együttes díjuk a minimálbér 30%-át nem haladhatja meg. Ezt átlépve az életbiztosítást, a kifizetői adóteher mellett 51, 17%-os közteher sújtja, EHO és SZJA fizetése mellett.

• Megtakarítással kombinált életbiztosítás

Ide azok az életbiztosítások tartoznak, amelyek lejárai szolgáltatással, valamint visszavásárlási értékkel rendelkeznek. Ezen biztosítások tehát a lejáratból adódóan egy bizonyos időtartamra szólnak, amilyen lehet a vegyes illetve a unit-linked életbiztosítás is.
A 2013-as évtől kezdve ezen megtakarítások díjai a munkavállaló felé juttatásnak minősülnek, így a cégeknek 51,17%-os adóteherrel is számolniuk kell. Az adó összetétele egyébként megegyezik a kockázati életbiztosításnál felvázolttal.

• Whole life életbiztosítás

A whole-life, azaz egész életre szólónak tekintjük azon életbiztosításokat, amelyeknek lejárata és meghatározott időtartama ugyan nincsen, de visszavásárlási értékkel rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a cégek körében igen népszerűnek mondott tartam nélküli unit-linked életbiztosítások.

A whole-life életbiztosításokat 2013 óta nem tekinthetjük kockázati életbiztosításnak, hanem külön kategóriát alkotnak. Adázási szempontból ráadásul a rendszeres díjakat és az eseti díjakat is egyedileg kell kezelni. A rendszeres díjak alapesetben adómentesek értékhatár nélkül, de az eseti és egyszeri díjak után 51, 17%-os adót kell fizetni.

A magánszemélyek adózása

A 2013-as évtől elkezdődően az életbiztosítások után fizetendő kamatadó mértéke is megváltozott. Ez azt jelenti, hogy nem kell kamatadót fizetni a rendszeres díjas szerződések megkötése utáni 11. évtől kezdve, az egyszeri díjas szerződések megkötése után pedig az 6. évtől. 50 százalékos kamatadó kedvezmény jár a rendszeres díjas szerződések 6. éve, valamint az egyszeri díjas szerződések 3. éve után. Minden más esetben a kamatadó mértéke 16%.